Szolgáltatások

Energetikai szakreferens

Energetikai szakreferens alkalmazásának jogi háttere

Az energetikai szakreferens alkalmazásának és feladatainak követelményeit az alábbi jogszabályok határozzák meg:

  • évi LVII. törvény az energiahatékonyságról;
  • 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról.

Az energetikai szakreferens alkalmazása 2016. december 21-től kötelező.

 

Kire vonatkozik

Energetikai szakreferens igénybevételére az a gazdálkodó szervezet köteles, amelynek a tárgyévet megelőző 3 évben az éves energiafelhasználásának átlaga meghaladja a

  1. a) 400 000 kWh villamos energiát,
  2. b) 100 000 m3 földgázt vagy
  3. c) 3 400 GJ hőmennyiséget.

 

Kötelezettek feladatai

Fontos megállapítani, hogy míg az energetikai auditálási kötelezettség csak a nagyvállalatoknak volt kötelező, addig az energetikai szakreferens alkalmazása nem csak nagyvállalatoknak kötelező.

Az előző pontban meghatározott energiafelhasználás meghaladó vállalkozásoknak legalább egy, attól munkajogilag és társasági jogilag független energetikai szakreferenst kell igénybe vennie.

Az energetikai szakreferenst igénybe vevő gazdálkodó szervezetnek 30 napon belül meghatározott adattartalommal tájékoztatnia kell a Hivatalt az energetikai szakreferens igénybevételéről, valamint az adatokban beállt egyéb változásokról. A Hivatal 2017. június 30-ig nem szab ki bírságot az energetikai szakreferens igénybevételéről szóló bejelentés elmulasztása miatt.

 

Energetikai szakreferens feladatai

Az energetikai szakreferens feladata az energiahatékonysági szemléletmód, energiahatékony magatartásminták meghonosításának elősegítése az igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet működésében és döntéshozatalában. Ennek keretében:

  1. a) szakmai megfigyelőként és tanácsadóként részt vesz a rendszeres energetikai auditálás lefolytatásában, valamint az EN ISO 50001 szabvány szerinti energiagazdálkodási rendszer kialakításában és működésének figyelemmel kísérésében,
  2. b) javaslatokat fogalmaz meg energiahatékony üzemeltetési megoldásokkal, energiahatékonysági fejlesztési lehetőségekkel kapcsolatban,
  3. c) gondoskodik a végrehajtott energiahatékonysági fejlesztések, alkalmazott üzemeltetési megoldások által elért energiamegtakarítási eredmények kimutatásáról,
  4. d) az igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet számára havi jelentést készít tevékenységéről, az igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet tárgyhavi energiafogyasztásának mértékéről és annak értékeléséről a korábbi fogyasztási adatok, beruházások, fejlesztések, valamint egyéb körülmények tükrében,
  5. e) összefoglaló éves jelentést készít az igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet számára készített havi jelentések alapján a tárgyévet követő év május 15-ig a végrehajtott energiahatékonysági fejlesztések, alkalmazott üzemeltetési megoldások által elért energiamegtakarítási eredményekről, amelyet az igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet május 31-ig honlapján közzétesz,
  6. f) ellátja az energia beszerzéssel, energiabiztonsággal, energiahatékonysággal kapcsolatos, hatáskörébe utalt feladatokat.

Társasági adókedvezmény energiahatékonyságra

Törvényi háttere:

TAO. törvény 22/E.§ alapján a társasági adózó adókedvezményt vehet igénybe az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás üzembe helyezése és üzemeltetése esetén. A törvény végrehajtását szabályozó 176/2017. (VII. 4.) Korm. rendelet 2017. július 4-én jelent meg, ezzel tisztázódtak a kedvezmény igénybe vételének szabályai.

 

Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás jelentése:

a Tao. tv. a következő definíciót adja (Tao tv. 4.§ 11a.): az energiahatékonyságról szóló törvény szerinti energiahatékonyság növekedését eredményező beruházás, amely révén az energiahatékonyságról szóló törvény szerinti végsőenergia-fogyasztás csökkenését eredményező energiamegtakarításra kerül sor.

Az energiahatékonysági tv. szerint (Ehat tv. 1.§ 32.) végsőenergia-fogyasztás: az ipar, a közlekedés, a háztartások, a szolgáltatások és a mezőgazdaság számára szolgáltatott energia, az energiaátalakítási ágazatnak és az energetikai iparnak szolgáltatott energiaszállítás kivételével.

Ez alapján az energiatermelés és az energiaszektor cégei nem lehetnek jogosultak a kedvezményre, mivel ott – a definíció szerint – nem lehet végső energiamegtakarítást produkálni, mert az ottani energiafelhasználás nem minősül végsőenergia-fogyasztásnak.

Energiahatékonysági beruházás minősítése

A Tao. tv. a 4  § -ban a következő definíciót adja meg az alkalmazásban elszámolható költségeknek:

  1. a) az energiahatékonysági beruházás, felújítás célját szolgáló, a magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszköz, immateriális jószág bekerülési értéke, értékének növekedése, amennyiben a beruházás, felújítás összköltségén belül az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás költségei külön beruházásként, felújításként meghatározhatóak, vagy
  2. b) az energiahatékonysági célokat közvetlenül szolgáló beruházás, felújítás részét képező tárgyi eszköz, immateriális jószág bekerülési értékének, értéknövekedésének az a része, amely egy hasonló, kevésbé energiahatékony beruházáshoz, felújításhoz viszonyítva többletköltségként merül fel, amely kevésbé energiahatékony beruházást, felújítást az adózó az e § szerinti adókedvezmény és a beruházáshoz, felújításhoz igénybe vett más állami támogatás hiányában hitelt érdemlően végrehajtott volna.

Energiahatékonyságot szolgáló beruházások adókedvezménye mértéke

Az energiahatékonyságot szolgáló beruházások adókedvezményének érvényesítéséhez a szabályokat pontosító, külön kormányrendelet jelent meg. A kedvezmény kis-, közép- és nagyvállalatok számára is elérhető; és azért érdemes az igénybevételt megfontolni, mert a kedvezmény akár már kismértékű energia megtakarítás kapcsán is érvényesíthető. Minden olyan beruházás esetében érvényesíthető az adókedvezmény, minek eredményeként csökken az energiafelhasználás, ugyanis nincs minimálisan elérendő küszöbérték.

A támogatás mértéke a közvetlen energiahatékonyság javító célokat szolgáló tárgyi eszköz vagy immateriális jószág bekerülési értékének 30%, 40% v. 50%-a (nagy-, közép, illetve kisvállalatok esetén), de maximum 15 millió eurónyi összeg, ​​amit csökkent ugyanahhoz a beruházáshoz igényelt összes más állami támogatás összege. Frissítés: 2017. július 26-tól a támogatás mértéke növekedik, földrajzi elhelyezkedéstől, régiótól függően. Erről a lenti táblában készült összefoglaló:

Kizáró ok:

A törvény kizárólag a fejlesztési adókedvezmény (22/B. § (1) bekezdés) együttes alkalmazását zárja ki.

Az adókedvezmény igénybevételéhez szükséges igazolás:

Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházási minőség igazolását az energiahatékonysági törvény alapján a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által vezetett névjegyzékben szereplő energetikai auditor vagy energetikai auditáló szervezet állítja ki az adózó kérelmére.
Az igazolás kiállítás két lépésben történik (korm. rend 3. § (2)-(3)):

  1. Először az auditor a beruházás megkezdésének napját megelőzően– mért adatok felhasználásával, szükség esetén a mért adatokon alapuló számítás vagy becslés útján – felméri a tervezett beruházással érintett műszaki rendszerre vonatkozó energiafogyasztási adatokat és becslést készít a tervezett beruházással elérhető energiamegtakarítás mértékéről. Ennek eredményéről az auditor írásban tájékoztatja az adózót. A tájékoztatás tartalmazza az energiamegtakarítás megállapításának módszertanát is.
  2. Az auditor a beruházás üzembe helyezését követően készíti elés adja át az adózó számára a beruházással érintett műszaki rendszerre vonatkozó energetikai auditot, ami tartalmazza a kiinduló állapot energetikai felmérését és a beruházás üzembe helyezésével elért energiamegtakarításnak a fenti módszer felhasználásával, a beruházás üzembe helyezését követően mért, vagy egyedi mérési adatok alapján kiszámított vagy becsült értékeit.

Ezek alapján az auditor – a fenti elveket alapul véve állíthatja ki az igazolást, amiben megállapítja, hogy a beruházás energiamegtakarítást eredményez, és a Tao. tv. szerinti energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásnak minősül, valamint megfelel az e rendeletben foglalt feltételeknek. Ezenkívül szerepel a beruházás megvalósításával elért éves végsőenergia-megtakarítás, illetve a beruházás előtti fogyasztási adatok. (korm. rend 3. § (6)). A jogszabály nem rendelkezik a mért időszakkal kapcsolatos minimumkövetelménnyel kapcsolatban.

 

Milyen beruházások számolhatók el és mi számít energiahatékonyság növekedésnek?

Az elszámolható költségalapot két módon lehet meghatározni (TAO. tv. 22/E.§ (4))

  1. Az energiahatékonysági beruházás célját szolgáló, a magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszköz, immateriális jószág számvitelről szóló törvény szerinti bekerülési értéke VAGY
  2. Az energiahatékonysági célokat közvetlenül szolgáló beruházás részét képező tárgyi eszköz, immateriális jószág számvitelről szóló törvény szerinti bekerülési értékének az a része, amely egy hasonló, kevésbé energiahatékony beruházáshoz viszonyítva többletköltségként merül fel, amely kevésbé energiahatékony beruházást az adózó ezen adókedvezmény és a beruházáshoz igénybe vett más állami támogatás hiányában hitelt érdemlően végrehajtott volna.

Az új beruházásnak vagy az alapállapothoz (ha a hasznos élettartam lejárt, akkor a forgalomban levő leggyengébb energiahatékonyságú tárgyi eszközhöz), vagy ha az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa, vagy jogszabály minimum energiahatékonysági követelményt határoz meg, akkor ehhez a követelményhez mért megtakarítást kell eredményeznie (korm.rend. 3. § (4)). A törvény nem rendelkezik minimális javulás kritériumáról.

Az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha az adózó a beruházás részét képező valamennyi eszközt használatba veszi, és vállalja ezen eszközök üzemeltetését, illetve használatát a beruházás üzembe helyezését követő legalább öt évig (az jelenti a kötelező üzemeltetési időszakot) a hatályos, jogerős engedélyben foglaltak szerint. Ha valamely eszközt a befektetett eszközök közül – pótlás nélkül – kivezeti, vagy – pótlás nélkül – nem üzemelteti, akkor az ilyen eszközök bekerülési értéke az adókedvezmény alapjául szolgáló elszámolható költséget csökkenti. (TAO. tv. 22/E.§ (7)). Ezekről a befektetett eszközökről a törvényben (TAO. tv. 22/E.§ (9)) részletezett módon külön nyilvántartást kell vezetni.

Nem elszámolható költségek a következők (korm.rend. 4. § (2)):

  1. olyan tárgyi eszköz és immateriális jószág bekerülési értéke, amelyet az adózó nehéz helyzetben lévő, vagy csődeljárás, felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt álló adózótól szerzett be;
  2. villamos energiáról szóló törvény szerinti megújuló energiaforrásból villamosenergia termelésére alkalmas bármely energiatermelő berendezés beruházási költsége (elszámolható költség azonban a megújuló energiaforrásból saját fűtési, hűtési és ipari hőtermelési célra energiát előállító, villamosenergia-termelésre nem képes, saját tevékenységet szolgáló berendezés (különösen az elektromos – szondás, talajvizes, levegős – hőszivattyú; gázmotoros hőszivattyú; napkollektor; saját hulladékból származó biogázt és biomasszát hasznosító berendezés) bekerülési értéke;
  3. annak a beruházásnak a bekerülési értéke, amely beruházás üzembe helyezése esetére az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó már elfogadott jogi aktusa, vagy már elfogadott jogszabály minimum energiahatékonysági követelményt ír elő, e követelmény teljesítését biztosító beruházás bekerülési értéke erejéig, függetlenül e rendelkezések hatálybalépésének dátumától;
  4. az olyan tárgyi eszköz és immateriális jószág bekerülési értéke, amely élettartamára, üzemben tarthatóságára az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó már elfogadott jogi aktusa, vagy már elfogadott jogszabály tiltást vagy korlátozó rendelkezést határoz meg, függetlenül e rendelkezések hatálybalépésétől.

Mindazonáltal úgy gondoljuk, hogy a jogszabály abban a kérdésben további jogértelmezést kíván, hogy mi számít “magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszköz, immateriális jószág”-nak vagy az “eszköz az a része, amely egy hasonló, kevésbé energiahatékony beruházáshoz viszonyítva többletköltségként merül fel”. Ennek eldöntéséhez javasoljuk, hogy minden konkrét esetben konzultáljanak a céges jogásszal, adószakértővel és cégünkkel.

Mikor lehet igénybe venni az adókedvezményt?

Az adókedvezményt a beruházás üzembe helyezését követő adóévben – vagy döntése szerint a beruházás üzembe helyezésének adóévében – és az azt követő öt adóévben (Tao. tv. 22/E. § (1)) lehet igénybe venni.

A beruházás kezdetének az alábbiak közül a legkorábbi teljesülés számít a beruházás kezdetének:

  • az építkezés kezdetének a napja, vagy
  • a beruházás célját szolgáló első tárgyi eszköz megrendelésének a napja, vagy
  • bármely olyan kötelezettségvállalás, amely a beruházást visszafordíthatatlanná teszi.
  1. Létesítmény felvásárlása esetén a beruházás megkezdésének napja a felvásárolt létesítményhez közvetlenül kapcsolódó eszközök tulajdonba vételének napja.
  2. Nem minősül a beruházás megkezdésének különösen a földterület vásárlása vagy az építésügyi hatósági engedélyek megszerzése vagy a megvalósíthatósági tanulmányok készítése;

Nyilvántartás vezetése az üzemben tartás alatt

A kedvezményt igénybevevő vállalatnak külön nyilvántartást kell vezetnie, amely tartalmazza a beruházás keretében üzembe helyezett, nyilvántartásba vett, az elszámolható költség részét képező, továbbá a kötelező üzemeltetési időszak alatt az állományból kikerült, illetve a szinten tartást szolgáló valamennyi eszköz

  • üzembe helyezésének, nyilvántartásba vételének időpontját és helyét,
  • bekerülési értékét,
  • többletköltségét,
  • az állományból történő kikerülés időpontját, indokát.

A korm.rendelet 5. §-a adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő,  amelyet – az adókedvezmény igénybevételekor – a társasági adóbevallásában kell beruházásonként teljesítenie. A bevallásban feltüntetendő adatok köre némileg eltér egymástól az adókedvezmény első alkalommal történő igénybevételekor, illetve a további adóévekben. Az adókedvezmény igénybevételével kapcsolatos valamennyi iratot az adózó a beruházás üzembe helyezését követő 10 évig köteles megőrizni.

Elektromos töltőállomások adóalap-kedvezménye

  1. évi LXXVII. törvény 14. § (2). Hatályos: 2017. VII. 1-től.
  2. július 1-jétől a társasági adó törvény értelmében adóalap-kedvezményt kaphatnak azok, akik az elektromos járművek használatához szükséges alapvető töltő-infrastruktúra kiépítését támogatják.

A jogszabály természetesen kiegészült az elektromos töltőállomás fogalmával, melynek értelmében a kedvezmény tárgyi hatálya az olyan eszközökre terjed ki, amelyek alkalmasak egy elektromos gépjármű energiatárolójának töltésére vagy cseréjére.

A kedvezmény igénybevételének feltételei, szabályai

Az adóalap-kedvezmény igénybevételére a beruházás befejezésének évében egy összegben kerülhet sor az adózó erre irányuló döntése alapján; amely később, önellenőrzés keretében már nem változtatható meg. Vagyis amennyiben az adózó jogszerűen élhetett volna a kedvezménnyel, de azt bármilyen okból elmulasztotta, vagy nem a maximálisan rendelkezésére álló összeget alkalmazta, úgy azt a későbbiekben már önellenőrzéssel nem módosíthatja.

Az adóalap-csökkentő tétel mértéke az elektromos töltőállomás bekerülési értékének összege – a „meg nem térülő” eredmény erejéig.

Ennek kiszámítása a következők szerint történik:

  1. Először is meg kell becsülni, hogy a beruházás befejezésének adóévét követő 3 éves időszak alatt várhatóan mekkora pozitív működési eredményt termel majd az adott töltőállomás.
  2. Ha a becsült összeg kisebb, mint a bekerülési érték, akkor a kettő különbözete lesz érvényesíthető társasági adóalap csökkentő tételként.
  3. Abban az esetben, ha a várható működési eredmény eléri vagy akár meg is haladja a bekerülési értéket (vagyis a beruházás „megtérül”), akkor csökkentő tétel nem érvényesíthető.

Ha a 3 éves időszak leteltével, már a tényadatok birtokában, kiderül, hogy a beruházás jobban megtérült, mint várták, a korábbi adóalap csökkentést pótlékmentes önellenőrizés keretében kell kiigazítani. Érdemes tehát eredetileg egy nagyobb összegű csökkentést beállítani, majd 3 év után szankciók nélkül visszaadni, mert ellenkező esetben az egyébként még érvényesíthető összeget utólag már nem lehet igényelni.

A csökkentés összegét korlátozhatja viszont, hogy a kedvezmény a vonatkozó EU jogszabályok szerint állami támogatásnak minősül, vagyis az érvényesített összeg – töltőállomásonként – nem lehet több 20 millió euró 9%-os adókulccsal számított értékének megfelelő forintösszegnél, vagyis kb. 540 millió forintnál.

A kedvezmény év közbeni beiktatásra tekintettel, az átmeneti rendelkezések alapján első alkalommal a 2017. június 30-át követően megkezdett beruházások esetében lehet igénybe venni az adóalap-kedvezményt.

 

Energiaellátók jövedelemadója

Az elektromos töltőállomások létesítésének kedvezménye szinte azonos feltételekkel érhető el az energiaellátók jövedelemadója rendszerében is, azzal a kikötéssel, hogy ugyanarra a töltőállomásra csak egyik adónemben érvényesíthető a csökkentés. Ezzel a jogszabály kizárja a kétszeres kedvezmény igénybevételének lehetőségét.  Az energiaellátók esetében lehetőség van arra is, hogy a társaság kapcsolt vállalkozásától a nem érvényesített csökkentő tételt nyilatkozat útján átvegye.

 

Energetikai audit és ISO:50001

Az energia audit az energetikai tanúsításnál sokkal részletesebb, mért adatokon alapuló vizsgálat.
Az energia átvilágítás célja az alkalmazott energiahordozók és költségeik meghatározása, az energia használatának megértése, nem ritkán a pazarlás leleplezése, a költséghatékonyabb energia-felhasználási módok feltárása és elemzése pl.: fejlettebb üzemelési eljárások alkalmazása, új berendezések használata.
Az energia audit jelentés röviden összefoglalva tartalmazza az energia elemzés végeredményét, energia- és költség megtakarítási ajánlásokat ad illetőleg szükség esetén bankra kész javaslatot foglal magába.

Az energia auditálás fogalma:
Az energia auditálás egy teljes létesítmény összes energiafogyasztását méri fel és tesz javaslatokat annak csökkentésére, komplex, teljes élettartamra vonatkozó költségszámítással, cselekvési tervvel, szükség esetén bankra kész javaslatokkal.

Az energia audit/átvilágítás célja:
•    az alkalmazott energiahordozók és költségeik meghatározása
•    az energia használatának-és feltehetően a pazarlásának is megértése (mit, miért, hogyan), fajlagos értékeinek hasonlítása hasonló létesítmények értékeihez
•    költséghatékonyabb energia-felhasználási módok feltárása és elemzése:
•    fejlettebb üzemeltetési eljárások
•    új berendezések
Ezen változatok gazdasági elemzése, az adott létesítményben/iparágban használható eljárások meghatározása.

Az energia audit jelentés:
•    közli az energia elemzés végeredményét
•    energia, és/vagy költségmegtakarítási ajánlásokat ad
•    szükség esetén bankra kész javaslatot foglal magába

Az energia audit során a következőkkel foglalkozunk:
•    hőenergia (épületgépészeti, technológiai)
•    villamos energia (épületvillamossági, technológiai)

Az audit végén az alábbi ajánlások kerülnek megfogalmazásra:
•    alacsony költségű intézkedések azonnali, vagy rövid időtartamú megtérülési idővel (kevesebb, mint 6 hónap)
•    közepes költségű intézkedések (3 évnél rövidebb megtérülési idővel)
•    magas költségű intézkedések (3 évnél hosszabb megtérülési idővel)

Az épületek energetikai tanúsítása az audit része lesz, sok esetben az egyik fő energiafogyasztó maga az épület.
Igény szerint megvizsgáljuk a szóba jöhető pályázatokat, illetve a szükséges anyagokat előkészítjük hozzá.

Mérnöki tevékenység

  • Műszaki szakértői előkészítés/megvalósítás
  • Szakmai előkészítés
  • Mérnökfelügyelet
  • Műszaki ellenőrzés

Projektmenedzsment

Az elnyert pályázati forrás sikeres lehívásához nélkülözhetetlen a megfelelő projektmenedzsment alkalmazása, mely időigényes adminisztrációs feladatokat jelent a pályázók számára. Projektmenedzser szakértőink segítségével komplex megvalósítási tervet készítünk és támogatjuk partnereinket a projektötlet megvalósításában a fenntartási időszak lezárásáig. A Közreműködő Szervezet által kibocsátott útmutatók, szabályzatok, Dokumentum-mátrix ismeretében szakszerűen elkészítjük a határidőre benyújtandó dokumentumokat, jelentéseket, így garantálva a támogatás maximális elnyerését, a projekt sikerességét a kockázatok minimalizálása révén.

A projektmenedzsment keretében Cégünk az alábbi tevékenységeket vállalja:

  • Kifizetési igénylési dokumentációk összeállítása és feltöltése
  • Projekt beszámolók, előre haladási jelentések elkészítése
  • Projekt koordináció
  • Monitoring jelentések és beszámolók elkészítése
  • Beszerzések koordinációja

Pályázatírás

Magyarország a 2014-2020 között rendelkezésre álló uniós források felhasználását többek között KEOP valamint a TOP keretében tervezi felhasználásra bocsátani.

Munkatársaink fő célja, hogy ezen operatív programokban meghirdetett pályázatok elnyeréséhez hozzásegítse az érdeklődőket. Küldetésünk, hogy a megrendelői igényekhez mérten kiválasszuk és elkészítsük a megfelelő energetikai pályázatokat, az EU által támasztott kritériumok figyelembevételével.

Szakembereink révén segítünk Önnek a legoptimálisabb műszaki megoldás, beruházás meghatározásában. Feltárjuk az adott terület adottságait, és javaslatokat készítünk megújuló energiák hasznosítására, az adott tüzelő berendezésekre, technológiák kidolgozására. Költségelemzéseket végzünk, a nagyobb volumenű beruházásokhoz előtanulmányokat is készítünk.

Fontosnak tartjuk, hogy partnereink számára megtaláljuk a legoptimálisabb  támogatási forrást, és szakértő közreműködő munkával biztosítsuk a vissza nem térítendő támogatások felhasználását.

A pályázatírás keretében Cégünk az alábbi tevékenységeket vállalja:

  • Konzultáció
  • Pályázati adatlap kitöltése
  • Pályázathoz csatolandó dokumentumok formai és szakmai ellenőrzése
  • Pályázatok benyújtása
  • Hiánypótlások benyújtása
  • Támogatási szerződés megkötése

Almérők felszerelése

A 2015. évi LVII. energiahatékonyságról szóló törvény szerint, 2018.01.01 – től az energetikai szakreferens igénybevételére köteles gazdálkodó szervezetek számára a megtakarítások nyomon követése érdekében almérőt kötelesek felszerelni.

21/B. § szerint:
“a MEKH elnökének rendeletében meghatározott berendezések, technológiai folyamatok vonatkozásában az energetikai folyamatok, megtakarítások nyomon követése érdekében almérőt kell felszerelnie.”

Amennyiben bármilyen kérdése merülne fel, forduljon hozzánk bizalommal! Kapcsolat >>

[/fusion_text][/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]